A zene nyugtat semmi más!Beveszel pár gyógyszert semmi hatás az igazi fájdalmat nem gyógyítja semmi, az ember úgyérzi nem szereti senki!azt mondod szeretsz,de tudom ,hogy hazudsz,ISTENEM csak hazudni tudsz!?Nem tudom hol rontottam el,hangosan kérdezem a sötétség felel,nem tudom mi a baj velem, csak vagdosom tovább a kezem!
A Zsidó év legjelentősebb ünnepei
- Az őszi főünnepek a kétnapos újévből (ros hasaná) és az ezt tíz nappal követő engesztelés napjából (jom kippur) állnak. Az újév (harsonák ünnepe) az Istennel való örömteljes találkozás napja. A világteremtés hagyományos évfordulóján tartják. Ekkor szólal meg a zsinagógában a kosszarvból készült ősi kürt, a sófár, megtérésre szólítva fel a bűnösöket. Az engesztelés napja a bűnbánat és a kiengesztelés ünnepe, a zsidó vallás legfontosabb és legszentebb, legnagyobb ünnepe, a szombatok szombatja. Ez az ünnep egész napos böjttel jár. Az ünnep megemlékezés arról, hogy Mózes jom kippur napján tért vissza a néphez a Sínai-hegyről, és Isten bocsánataként engesztelést hozott övéinek. A három zarándokünnep egyben természeti és történelmi emléknap. Ezek a napok onnét nyerték hagyományos nevüket, hogy hajdan ilyenkor, évente háromszor Izrael népe elzarándokolt Jeruzsálembe, hogy a szentélyekben közösen tartsák meg a Tórában előírt ünnepet. Az öröm megnyilvánulásai voltak ezek. Imádkoztak vagy hálát adtak a termésért, és egyúttal emlékeztek a zsidó történelemre, az isteni csodákra.
- A pészah, a tavaszi zarándokünnep (zsidó húsvét) az aratás kezdetének ünnepe, egyúttal az egyiptomi kivonulás évfordulója. Ilyenkor fogyasztják a "kovásztalan kenyeret", a pászkát. Örömteljes családi ünnep. Az ünnepköszöntő estén (széderest) lakoma közepette mesélik el a fiatalabb nemzedéknek a kivonulás, az egyiptomi rabságból való szabadulás csodás történetét.
- A savuot a pünkösdnek megfelelő ünnep, az új kenyér és a zsengék örömnapja, s egyúttal a Sínai-hegyi Tóra-adás emlékét idézi.
- A szukót, a sátrak ünnepe a harmadik zarándokünnep, az őszi betakarítás alkalmából rendezik. A negyven évig tartó pusztai vándorlásra emlékeztet. Az Isten jóságáért és szabadításáért való hálaadás napja. Ilyenkor a vallásos zsidók "feljönnek" Jeruzsálembe, és a siratófalnál közösen ünnepelnek.
- A legfontosabb két örömünnep a decemberi hanuka (felavatási, templomszentelési ünnep), amikor a makkabeus szabadságharc (Kr. e. 167-164) emlékére nyolc napon át gyertyákat gyújtanak. Ekkor emlékeznek a megszentségtelenített jeruzsálemi templom Makkabeus Júdás által történt újjászentelésére.
- A kora tavaszi purim ünnepe (sorsolás) az Eszter által kieszközölt isteni szabadítás örömünnepe. Farsangszerű mulatozással jár együtt. A legtöbb zsidó böjt- és gyásznap Jeruzsálem pusztulására emlékeztet.
Írj be egy igen/nem-mel megválaszolható kérdést és a kristálygömb válaszol.
Figyelem: a kristálygömbnek nincs humora, de szeret másokat cikizni!
†Népszámlálás†
Indulás: 2006-05-23
†Egy kis versike:)†
Fejembe kusza gondolatok sora. Élet vagy halál?! Bár eggyütt járnak, és a halál lesi következő áldozatát. szorosan követi, ott jár mögötte és talán felse fogjuk, hogy múló pillanat az egész. Nem akarjuk tudomásul venni, hogy mindig az árnyékban jár és csak arra vár, hogy mikor léphet ki a fényre.Majd mikor előbújik, siratva az ember faj ráébred, hogy mégis van! Miattad is eljön egyszer de mire észrevennéd, már túl késő, melyet sokan nem látnak. Hát figyelj az árnyék suttogó szavára, vagy hagyd figyelmen kívül, és rájössz, hogy úgyis eljön!