A zene nyugtat semmi más!Beveszel pár gyógyszert semmi hatás az igazi fájdalmat nem gyógyítja semmi, az ember úgyérzi nem szereti senki!azt mondod szeretsz,de tudom ,hogy hazudsz,ISTENEM csak hazudni tudsz!?Nem tudom hol rontottam el,hangosan kérdezem a sötétség felel,nem tudom mi a baj velem, csak vagdosom tovább a kezem!
A judaizmus jellegzetességei
A judaizmus megnyilvánulásai egyetemesek és nemzetiek; az előbbiek missziójára vonatkoznak, az utóbbiak pedig nemzeti kötelezettségeire.
Mint egyetemes vallás, különbözik minden más vallástól, amennyiben nem hit vagy dogmarendszer, amelynek elfogadásától az üdvözülés vagy megváltás függ. A judaizmus a helyes és igazságos élet rendszere: megmutatja a törvényeket, amelyek szerint az ilyen élet megvalósítható. A judaizmus mindenekelőtt az igazságosság kodifikálása.
Erkölcstana szerint kötelesség az igazságosság gyakorlása és a szeretet az elnyomottak, szegények, árvák, hajléktalanok, üldözöttek, idegenek és bűntettesek iránt.
A Tóra óv a paráznaságtól, kötelezővé teszi a szív és a test tisztaságát. A kicsapongás minden fajtáját gazságnak nevezi. A gyalázatos beszédet is szigorúan elítéli. A judaizmus az igazságba vetett hitet is jelenti. Az igazság és igazságosság keresése tette a judaizmust hatalommá. Ugyanez áll a kultúra és nevelés előmozdításában való részességéről. A szülőknek és a hitközösségeknek feltétlen kötelességévé teszi a tanítást és tanintézetek létesítését. A judaizmusnak köszönheti a világ a jótékonyság első szervezett formáit is, az erkölcsi alapon álló adakozás kötelezettségét.
A judaizmus mindenkor ellenezte az élet céljával ellenkező önsanyargatást és cölibátust. A judaizmus lojalitást ír elő az országhoz, amelyben a zsidók élnek, még abban az esetben is, ha az illető állam ellenséges indulatú velük szemben.
A judaizmus a szelíd öröm vallása, ünnepei a hálaadás, a természetben és családi életben való gyönyörködés jegyében folynak le. De a remény vallása is, csak nem a túlvilági boldogság elvárásában, hanem abban, hogy hisz a földi élet és az emberek megváltozásában, erkölcsi tökéletesülésében, haladásában.
Az emberszeretet mellett Isten szeretete a judaizmus egy alapja. A liturgia naponként kétszer, ünnepeken többször is tartalmazza a "Semá"-t, lzrael hitvallását. Ez a hit az, amely a judaizmus próbaköve, amelynek vallása miatt ezrek mentek máglyára. Isten szeretetének alapja Isten teremtményeinek, felebarátainknak szeretete. Ez csakis tiszta indító okokkal és teljesen önzetlenül történhet, éppen úgy, mint Isten szeretete, melynek alapja az önzetlen lemondás, nem pedig a félelem. A judaizmus egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy míg Istent az egész emberiség atyjának tekintette, addig saját magát elkülönítette, mint "Isten népét". Az ebből az elkülönülésből származó nemzeti öntudat később az egész világ ellenségeskedését, támadását, az üldözések láncolatát vonta maga után (antiszemitizmus). A zsidóságban kezdettől fogva élt az elhivatottság tudata, a "tízparancsolat népe " magát "papi népnek" tekintette a többi nép között. Az elkülönítő törvények lettek az antiszemitizmus kiinduló pontjai. Mégis csak a törvények voltak azok, amelyek a zsidóságot megedzették a durva gonoszságok, hamisítások és igazságtalanságok elleni küzdelemre, és a legbarbárabb üldözések közben ez tette lehetővé számára a jogfosztottság, tortúrák elviselését. A judaizmus viszonya más világnézetekhez - annak ellenére, hogy megvetette a pogányságot és bálványimádást - mégis toleráns volt mindenkor. A zsidó vallás sohasem ítélt örök kárhozatra más hitűeket, mert az embereket értékük és cselekedeteik, nem pedig hitük szerint becsülte; igazságos cselekedeteket, tiszta szándékot és istenfélelmet kívánt csupán. A kényszertérítés mindenkor távol állott a judaizmus felfogásától.
Írj be egy igen/nem-mel megválaszolható kérdést és a kristálygömb válaszol.
Figyelem: a kristálygömbnek nincs humora, de szeret másokat cikizni!
†Népszámlálás†
Indulás: 2006-05-23
†Egy kis versike:)†
Fejembe kusza gondolatok sora. Élet vagy halál?! Bár eggyütt járnak, és a halál lesi következő áldozatát. szorosan követi, ott jár mögötte és talán felse fogjuk, hogy múló pillanat az egész. Nem akarjuk tudomásul venni, hogy mindig az árnyékban jár és csak arra vár, hogy mikor léphet ki a fényre.Majd mikor előbújik, siratva az ember faj ráébred, hogy mégis van! Miattad is eljön egyszer de mire észrevennéd, már túl késő, melyet sokan nem látnak. Hát figyelj az árnyék suttogó szavára, vagy hagyd figyelmen kívül, és rájössz, hogy úgyis eljön!