Egy csomó napra fogták rá a tudatlanok, hogy babonás. Ezek között első helyen áll a péntek.
Vannak olyanok, akik a péntek szerencsétlenségét nagypéntektől számítják, amikor a világ Megváltója a keresztre feszíttetett.
Annyi azonban biztos - származzék a péntek babonája bárhonnan -, hogy a nép nagy respektussal viseltetik iránta.
Például a pénteken kezdett vagy végzett munkán nincs szerencse.
Aki pénteken nevet, vasárnap sír.
Pénteken éhgyomorra prüsszenteni, nagy veszedelem.
Pénteken útra kelni, kész szerencsétlenség.
Aki pénteken fekszik betegágyba, többé fel sem kel.
Pénteken sütött kenyér keletlen marad.
Aki pénteken fűt be először télen, annak leég a háza.
Ha az új esztendő péntekkel kezdődik, az év terméketlen lesz.
Jegyzet
Ne mondjátok, hogy nincsenek szerencsétlen napok! Bizony vannak napok, amikor úgy ébredünk, mintha száz esztendőt vénültünk volna. Ismeretlen fájások lepik meg tagjainkat, névtelen szomorúság költözik a szívünkbe, borúsnak látjuk életünk szemhatárát, és csüggedten hajtjuk bánatba fejünket. Ne mondjátok, hogy nincsenek szerencsétlen napok!
Vannak napok, amikor eszünkben van céltalanul elfecsérelt múltunk; hiábavaló küzdelmeink, csalódásaink, megbántásaink, elárultatásaink. Eszünkbe jutnak nők, akikért annyit szenvedtünk, mint a gályarab; eszünkbe jönnek boldogtalan évek, hogy csodálkozunk: életben maradtunk. Rossz barátok, csalfa nők, gonosz érzések, könnyelmű cselekedetek, örökös adósságok és méltatlanságok emlékei meglepnek, hogy hosszasan üldögélünk az ágyunk szélén, mielőtt mindennapi életünket megkezdhetnénk. Temetőket látunk, ahová mindenkit eltemetünk, akik kedvesek voltak. Érzelmeket látunk, amelyekre valaha egész sorsunkat feltettük. Keserűségek, fájdalmak, búk vergődnek fejünk körül, mint vándormadarak.
Az ilyen napokon azután nem sikerül semmi, amihez fogunk.
Úgy érezzük, hogy mindent elveszítettünk az élet kockajátékában. És most már a csüggedt magány, a meg nem értettség, az elhagyottság marad társunk. Soha többé nem lesz vidám napunk, többé nem kacaghatunk gondtalan kedvvel, az éjszaka egy gonosz pók osont szívünkre, és a hervadás pókfonalával behálózta. Betegséget, közeli halált mutat a borongós időjárás ablakunkból. Imádságaink ezentúl csak felnyögő fohászkodások. Hideg lesz minden, ami eddig meleg volt. Szerencsétlennek érezzük magunkat, anélkül hogy tudnánk az okát.
Kinyitjuk a kalendáriumot, és látjuk, péntek van; öreg gazdaasszonyunk nem ülteti el a kotlóstyúkot, mert tojásai megzápulnának, a ruhamosást beszünteti, mert a pénteken mosott ruhától kiütés támad testünkön, görbe szemmel fogadja a pénteki vendéget, mert az rosszban jár... Péntek! Az elmúlást, a céltalanságot, az örök emberi szomorúságot érezzük. A bástyasétányon megöregedett, fanyar barátokkal, gonosz indulatú nőkkel találkozunk. A korcsmában savanyú a bor, étvágyunk elszökik, hideg szél és havaseső fogad, mire bealkonyodik. És a tűz nem akar lángra lobbanni kályhánkban.
Nem volna csoda, ha ily napokon meglátogatna a végrehajtó.
*
SZENT GYÖRGY NAPJA
Ez is babonás nap, csak éppen ellentéte a pénteknek, mert még a kisgyermek is tudja, hogy a Szent György nap a legszerencsésebb nap az egész naptárban. A magyarázata ennek már valamivel természetesebb, mint a pénteknek. Szent György a tavaszt jelenti, a természet örök megújhodását.
S a természet ölén élő nép szereti a tavaszt. Tehát várja Szent György napját, és minden jóval ékesíti.
Például a Szent György napján fogott ürge bőréből készült pénzeszacskó soha ki nem ürül.
Szent György előtt fogott pillangó nagy szerencsét hoz.
Szent György napján szedi a kuruzsló a gyógyítószereit. A kőrisfa rügyét, a ruta hajtását, a kakukkfüvet, a kőrisbogarat, isten tehénkéjét és még temérdek egyebet, amit csak egy jófajta javasasszony tudna végig felsorolni.
Jegyzet
Ébredtél már vidáman - mintha egy elfojtott dal hallatszana a szíved dobogásában - mintha lemúltak volna rólad a tegnap emlékei - mintha kicserélték volna a szomorú érzéseidet?
Nézd meg a kalendáriumot. És azt látva: Szent György napja van, kezdődik a tavaszod.
A múltból csak a legdrágább, kincstartóban őrizgetett emlékeid látogatnak meg, mintha piros bársonyból varrott szívedet a kabátodon viselnéd. A napsugárból csak azt látod, hogy az lelkedből sugározik, a harangok csengésében régi esküvődnek a giling-galangját hallod, az útszéli fák tavaszi sétákról beszélnek, az ereszről lelógó jégcsap vidám, nagy szakállú vénembereket juttat eszedbe, a vének piros nevetésükkel most is élnek valahol, és a vörös bort a napsugáron át vizsgálják. Megadó tekintetű, engedelmes hangú nők jutnak eszedbe, akik valahol egy kis házikóban ifjan és boldogan élnek, és még mindig téged szeretnek, visszavárnak, reménykednek. Eddigi egész életed egy hős; egy szent és egy bölcs élete volt, nem tehetsz magadnak szemrehányást, hisz mindent elkövettél, hogy jól sikerüljön minden lépésed.
A sétatéren bizonyosan egy régen hallott, meleg hang, a szívbarátságnak örömteljes hangja üdvözöl. Nőkkel találkozol, akik csinosabbak és szívesebbek lettek, mióta utoljára láttad őket. A borbély tükréből egy egészséges, boldog arculat néz veled szemközt. A postás levelet ad át, amely kedves hírt tartalmaz. A híd alatt szerencsés halászok vetik hálójukat, amelyből tündökölve ugrándoznak a fénylő halak. A háztetők kéményéből úgy göndörödik a füst, mintha minden házban vőlegényt várnának, és a vőlegény te volnál. A boltosok kezüket dörzsölgetve üdvözölnek a boltjaikból, mintha te volnál az a vevő, akinek legszívesebben nyitnak hitelt. Az orvosod csodálkozva nézi, hogy régi betegséged mulandóban. Adósod nem bújik el az utcasaroknál, hanem felemelt fővel, fizetési szándékkal tart feléd. Gonosz hiteleződ mentegetődző szavaidra nagylelkű választ ad. A régi utálatos emberek szerényebbek, tiszteletteljesebbek lettek tegnap óta. Kellemesen rikolt a planétásember kakaduja. Olyan jó étvággyal ebédelsz, mint húszesztendős korodban. És a társaskörben vagy a korcsmában olyan viccet mondanak, amelyre könnyeid a nevetéstől kicsordulnak. Este hazamégy, lefekszel, és azt álmodod, örökké élsz, és az élet ezentúlra tartogatja főnyereményeit - drága meglepetéseit. „Üsse kő, ami elmúlt!” - mondod álmodban, és elhatározod, hogy új kalapot veszel.
Szent György napját mutatja a kalendárium, orvosság van a kígyó zsírjában, a gyíknak torkában, sok fecske és gólya mutatkozik előtted, mert éveid száma még temérdek, pénzed denevér szárnyába van takargatva, hogy sohase fogyjon el, és éjszaka kényelmesen kihallgathatod a boszorkányok beszélgetéséből, hogy melyek azok a jó füvek, amelyek az életet meghosszabbítják.
*
SZILVESZTER ÉS ÚJÉV
Egymás nyomában járnak még a babonában is, mind a kettő főleg a szerelmesek napja.
Ilyenkor ólmot olvasztanak, s ha Szilveszter éjjelén a megolvadt ólmot a vízbe öntik, az ott képződött ólomalak megmutatja, miféle mestersége lesz a jövendőbelinek.
Aki a kakast újév hajnalán meglesi, amikor elsőt kukorékol, arról várhatja a mátkát, amerre a kakas nézett.
Aki Szilveszter éjfelén megfordítja a párnát feje alatt, meglátja a jövendőbelijét álmában.
Akit újévkor megvernek, mindennap kikap, az egész esztendőben.
Aki pénzt ad ki újévkor, egész évben azt fogja csinálni.
Aki Szilveszter és újév közt éjfélkor születik, abból nagy úr lesz.
Jegyzet
Mikor édesebb a bor, a remény, a jövendő, ha nem azon az éjszakán, amely utoljára rekeszti be a megunt, megvénült esztendőt? Talán nem is kell hinni a babonákban, hogy ezen az éjszakán régi kedvünkre eszméljünk, új reményeinkkel megismerkedjünk, hiszen az emberi élet oly rövidre van szabva, hogy minden esztendő, amelyet hátunk mögött hagyhatunk: csak vigasztalás lehet, hogy már nem tart oly hosszant a tennivaló. Hagyjátok az embereket játszadozni ez éjszakákon, hagyjátok a betegeket új reményekre éledni, hagyjátok elhinni, hogy a múlt idő nyomtalanul múlik el felettünk. Csak a megszerelmesedéstől óvakodjatok ez éjszakán, mert ekkor nagy jelentősége van minden szerelemnek, egy esztendeig nyöghetjük hatalmát. De mily jó tudni, hogy az éjféli óraütést sokmillió ember várja ébren és jókedvűen, akinek kedve, öröme, reménysége azonos a miénkkel. Hagyjátok örvendezni a szegény embereket!
*
KARÁCSONY
A karácsony minden órájához más és más babona van kötve, éspedig keverve: jó meg rossz. Mintha e napon és éjen, amelyen a Megváltó született, minden jó angyal a földön járna elhinteni a sok áldást; s egyúttal minden ördög elszabadulna a láncáról, hogy ami átok van, azt az emberek fejére zúdítsa.
E napnak még az ételhulladéka is varázserővel bír. A híres karácsonyi morzsa, amely szintén egy csomó kuruzslóorvosság főalkatrésze.
Aki az éjféli misén a Luca-székre áll, meglátja a boszorkányt.
Aki karácsonykor egy almát vagy diót fölvesz a földről, fekélyes lesz tőle.
Az asztal alá rejtett szakajtóba a kis Jézus száll be, azért szénával kell a szakajtót megtölteni.
A szakajtó alá kukoricát tesznek, ettől kétakkorára hízik az aprójószág; a szénától meg a lábas jószág.
Aki karácsony estéjén diót eszik méz nélkül, annak kihull a foga.
Karácsony éjjelén legjobban fog az igézet.
Egy kivetett cérnagomolyagba lépni karácsony estéjén, kész Lázárbetegség.
Jegyzet
Nem sok hozzátoldanivalóm van a babonához. Mindnyájan ismerjük ennek a varázslatos éjnek különösségét. Éljünk bár kis falvakban, ahol az istállólámpások bizonytalan fénye mutatja az utat az éjféli miséhez - vagy nagy városok fénylő utcáin haladjunk a vidám kedvű nép között, karácsony éjszakáján mindnyájan érezzük, hogy egykor gyermekek és ártatlanok voltunk. Ennek a régi boldog ártatlanságnak a visszatérő fényessége mutatkozik az arcokon, a szemekben, a hangokban. Játék, amely valamennyiünket megtréfál. Játék, amelyet mindnyájan szívesen játszunk.
*
LUCA NAPJA
Ekkor kell kezdeni faragni a Luca-széket, és mindennap kell rajta faragni, hogy karácsony estéjére legyen kész. Ez az a kis szék, amelyre a templomban felállva, megismeri az ember a boszorkányt. Vagy meglátja a jövendőbelijét.
*
SZENT IVÁN NAPJA
Ezen a napon kell szedni Szent Iván bogarát és hajnalán a gyógyfüveket, amelyeknek nagyon jó hatásuk van. Ezen a napon szokás a Szent Iván tüzét átugrálni, hogy az ember ne haljon meg az évben.
*
PÁL FORDULÁSA
Ezen a napon fordul meg a medve a barlangjában.
*
ANDRÁS NAPJA
András nap éjjelén álmodják meg a lányok, hogy ki lesz a mátkájuk. Ha ezen az éjen valamelyik legény ingét párnájuk alá teszik, azt a legényt egészen magukhoz bolondítják.
*
NAGYSZOMBAT NAPJA
Ezen a napon a kolompszóval minden kígyót, békát el lehet kergetni a háztól.
*
VIRÁGVASÁRNAP
Virágvasárnap a szentelt barkának három szemét rágás nélkül kell lenyelni; aki megteszi, annak nem fáj soha a torka.
*
A KOLERA, PESTIS ÉS MÁS JÁRVÁNYOS BETEGSÉGEK BABONÁJA
Régebben, ha valamely vidéken pusztító, tömeges halálozással járó járvány ütötte fel a fejét, a nép rendesen rontást, átkot látott benne. Hitük szerint az ily bajokat a boszorkányok, rossz szellemek idézik, amelyek haragszanak erre a falura vagy vármegyére.
Egyik Temes megyei faluban a kolerajárvány idejében valaki azt tanácsolta, hogy a bajt csak úgy lehet megszüntetni, ha az egész falu eszik egy pár nap előtt kolerában meghalt és már eltemetett holttest szívéből. És a babonájában és félelmében eszeveszett nép evett is...
Egy másik faluban a boszorkányra fogták a bajt, és mivel az szintén elpusztult ugyan a járványban, hát a holttestének a fejét vágták le, így gondolván a járvány megszüntetését.
Különben a babona alakba formálja a kolerát és pestist. Kis, töpörödött vénembernek festik, aki faluról falura vándorol, s így terjeszti a kórt.
Egy öreg kocsis meztelen gyermeknek látta a kolerát, aki az út porában feküdt, és rimánkodott, hogy vegye fel a kocsijára. Az öreg azonban nem hallgatott rá, és elhajtott mellette. Később, mikor hátrafordult, ott látta ülni a kocsiban. Ijedtében keresztet vetett, és a Szűz Máriához fohászkodott, amit a gyerek hallva, hirtelen leugrott a kocsiból.
- Jó szerencséd, hogy imádkoztál - kiáltott a kocsis után -, mert én vagyok a kolera!
A falujába érve, a kocsis fűnek-fának elmesélte, hogy miként mentette meg a falut a kolerától. A jó falusiak hálából megvendégelték. A kocsis ezt látva, ezentúl mindig találkozott a kolerával, ha olyan faluban volt dolga, ahol még nem mondta el a mesét. Így ment ez jó ideig, míg egyszer egy falu korcsmájában egy olyan falubeli emberrel is találkozott, aki már hallotta a kolera meséjét. Persze az öreget jól megrakták, mert azt a legbabonásabbak is nehezen hitték el, hogy a kolera mindig csak az öreg kocsis kocsiján akar utazni. (A Babonák Könyvéből.)
*
ÁLLATBETEGSÉGEK
Ha a babonás gazda marhája poshadt víztől lépfenét, vértályogot kap, vagy egyéb bajban szenved, a gazda persze rögtön azt véli, hogy valami boszorkány babonázta el, vagy verte meg a szemével. Vagy ha a tehén tőgye kiapad, szalad a javasasszonyhoz, hogy füstölje ki a gonoszt a Riskából, ahelyett hogy az állatorvoshoz sietne.
*
AZ ASZÁLY
Sajnos, eléggé ismert csapás az országban, gyakori látogató, akit a mostoha természet túlságosan gyakran küld ránk. De a babonás ember ebben is csak a boszorkány munkáját véli látni. Őszerinte a boszorkány ereje kényszeríti a szárazságot vagy a túlságos esőt, hogy a gazdaembert megkárosítsa. A babonás tótok felé például száraz esztendőben tizenkét meztelen lányt fognak az eke elé, s úgy szántják végig a határt, hogy megnyissák az ég csatornáit.
A sárkányt is emlegetik a szárazságkor, mint aki minden vizet megivott. (A BabonákKönyvéből.)
*
BABONÁS SZÁMOK
Általában a babonás emberek a páratlan számokat tartják szerencséseknek, de különösebb babona csak a 13-as, 9-es, 7-es és a 3-as számhoz fűződik.
A 13-as szerencsétlen szám. A babonás ember a világért sem ül olyan asztalhoz, ahol már tizenketten ülnek. A szám babonája az utolsó vacsorától származik, ahol Jézus tizenharmadmagával ült az asztalnál, s pár nappal a vacsora után Jézust keresztre feszítették.
Egyébként a tizenhármas számhoz legalább ezerféle babona, éspedig kivétel nélkül rossz babona fűződik.
A 9-es számot a kuruzslók használják. Kilencféle fű, kilenc fa, kilenc termő rügye és még számtalan más esetben.
A 7-es szám a kincsásásnál fordul elő. A hetedik gyerek hetedik évében találja a földben a kincset.
A 3-as szám: három fiókördög. Hamupipőke három próbája, a tündér három teljesíthető kérdése, az ördög három kísértése s így tovább. És végül hármasokból van összetéve a Magyarországon található boszorkányok száma is: 33 333.
*
BABONÁS ÁLLATOK
A népbabona előtt a kuvik a halálmadár, a bagoly a tudós, a fecske és gólya szerencsét hoz a házra, de bántani nem szabad őket. A kígyó, ha a ház körül mutatkozik, veszedelem van készülőben. A fájóstorkúnak a gyík torkát kell megsimogatni, hogy megszűnjön a torokfájása. A macska tudvalevő, hogy a boszorkány fél keze. A kutya is kísért néha, fekete vagy fehér színben.
Jegyzet
Mikor falun laktam, álmatlan éjszakáimon gyakran hallgattam az éj csendes eseményeit a régi házban. A kémények körül sóhajtozó szél elballagott a tájról, mint nem szívesen látott vándorlegény. A hold másfelé is kíváncsiskodott, nem csupán ablakomon. Ekkor megszólalt a nagy csendességben, valamely régi bútorban a szú (a betűző szú, mint tudományos nyelven nevezik), és hangjával reggelig elmulattatott. A szúnak a hangjában némelyek a halált vélik hallani, amely halál ott lakik minden házban, és egyre méregeti a ház lakói életét. Fáradhatatlanul dolgozik, mint a homokóra. Percegése, pattogása, korcogása egy-egy életnek a megszabott útja. Ha a szú a szék lábához ér, akkor meghal János bácsi vagy Mari néni. Tudniillik napközben János bácsi üldögélt a karosszékben. Míg én a szú percegésében az álomtalan éjszakákon mindig az ősök ittmaradott lelkét hallottam. Az öregemberek, akik annyi esztendeig húzódtak meg a bolthajtások alatt, nem mehettek el innen nyomtalanul. Ittfelejtettek valamit tevékeny lényükből, amit nem vihettek magukkal a temetői csöndességbe. Ami tovább él, mint egy befejezetlen, sajgó fájdalom; tovább él, mint egy elmúlhatatlan, nagy szerelem; tovább ád életjelt, mint egy nagy életerő, amellyel véglegesen a halál sem bír el. Az ősök kopogtak a kis szú percegésében, ők élték tovább kiéletlenül maradt, befejezetlen életüket a bútorokban, amelyek egykor körülvették őket. Szinte hallottam hogy néha emberi hangon szólalt meg a szú csendes éjjeleken, egy öregember mondogatta el, ami bennerekedt... Sajnos, sohasem tudtam megérteni, amit a halott mondana. Az ő túlvilági nyelvüket a koporsófedélben és a régi bútorokban rejtező hangok nem árulják el a földieknek. Csak dolgozott a szú, ez a másvilági, ittfelejtett energia... amíg egy napon végleg elhallgatott. Az eltemetett ős kiélte a reá szabott életet, amelyet valamely körülmény folytán itt a földön nem fejezhetett be a bizonyos időben.
De volt más hangja is a falusi éjnek. A kutya, amely álmában vakkantott az udvaron, bizonyosan megálmodta, hogy rövid idő múlva kiássák a vermet. Disznó röfögött, nyomában kilenc malaccal. Ló nyargalt fejetlenül. Bika kormosan morgott, lefelé hajló szarvaival. Macska mosdott a háztetőn, mintha bálba, vigalomba készülődne. Kígyó mászott ki a régi falból, és veszedelmet jelentett. Béka ugrott lappangva, és kereste az alvót, akinek nyitva maradt a szája. Surranó gyík jelentette, hogy a torokfájás meggyógyul. Kutyahal (vízibornyú) várta a sötét vederben, hogy szomjas ember megigya az éjszaka látatlanságában. Tyúk kukorékolt az eperfán, teknősbéka vitte ormótlan testét a szívtelen gazdasszony ágya alá. Ám az éjnek e látományai másoknak is megmutatkoztak. Az ősapám hangját ellenben csupán én hallottam a szú percegésében, és hallom néha még most is, mintha az öreg nem tudna elkészülni ittfelejtett életével.
*
BABONÁS FÜVEK
Babonás ereje van a csodafűnek. A kuruzslók féregelhajtásra használják. A négylevelű lóhere szerencsét hoz. Az ártatlanul kivégzettek sírján liliom nő.
Jegyzet
A zárnyitó-fű (vasfű): ott él a mesék, fonók, öregasszonyok elbeszéléseiben és talán még napjainkban is. Ezt a füvet a tenyér bőre alá kellett operálni, a behegedt seb alatt a vasfű: felnyitott minden zárat, amelyhez a tenyér hozzáért. Sobri Jóskának, Rózsa Sándornak, Milfainak volt a tenyerében ilyen fű. Igaz, hogy sok zárat is kinyitottak e nevezetes emberek. A mai rablók álkulccsal dolgoznak. Mi már csak négylevelű lóherét hordunk a tárcánkban, a fehérnépeink kutyatejjel mossák az arcukat, amely éppen úgy fehérít, mint a napsugaras, tavaszi eső. Az ökörfarkkórót nemigen suhogtatják már alkonyattal, hogy megcsapják vele a boszorkányt. Szegényedünk; kevesebb a babonánk.
*
BABONÁS KÖVEK
A karbunkulus a babona szerint az a csudakő, mely a sötét pincében is nappali világosságot áraszt. A gránát egészséget hoz az emberre, az opál hamisságot. A piros korall (nyakon) szerelem, egészség, jókedv.
Elsápadt korall: betegség. - A gyémántot kígyók fújják és őrzik. Szerencsés kő.
Jegyzet
Mindnyájan hallottunk gyűrűkről, amelyek a távollevőkről jelt adnak. A nagyon megfeszülő karikagyűrű a távollevő hitestárs szorongatott helyzetét mutatja. A kő, amely fényét változtatja a gyűrűben: a távollevő szerelmes változékonyságát jelzi. Az elvesztett kő a gyűrűből: elveszített szerelem és szerencse. A nyaklánc, amely alvás közben megszorul torkunkon: közelgő fájdalom. A nők minden apróságnak, emléknek, ékszernek ezerféle tulajdonságát (jót és rosszat vegyesen) tudják. Vannak karkötők, amelyek bizonyosan visszahozzák a hűtlen szerelmest. A megfordult gyűrű változást mutat. Eltörött ékszer mindig szomorúságot hoz. Ékszerek, amelyeket bizonyos alkalomkor viseltünk: szerencsét hoznak. Tudunk amulettekről, amelyeket férfiak és nők gyermekkoruk óta viselnek, amelyek megóvnak a szerencsétlenségtől. És ugyan ki ne tulajdonítana bűvészerőt a gyűrűnek, láncnak, ékszernek, amit a halott édesanyádtól kapott?
Ha nem hinnénk az ékszerek emlékeztető, hatalmas erejében: ugyancsak felkopna az aranyművesek álla.
Külön babonája van minden kőnek. De ezt már csak az asszonyok tudják pontosan. Akik megfelelhetnének arra a kérdésre is, hogy testükön viselt igazgyöngyeik miért sápadtak havonta, bizonyos napokon, amikor a hold érinti a tengerek apályát és dagályát.
*
ÜSTÖKÖS CSILLAG
A babona azt tartja, hogy csak olyankor jelenik meg, amikor a földet valamely nagy veszedelem fenyegeti. Háborút, döghalált jósolnak belőle a babonások. Sőt világvégét, világítéletét jelenti a félénkek, az egész tudatlanok előtt. Különben a babonások sokat foglalkoznak a csillagokkal, égitestekkel, jóslatokat olvasnak ki belőlük. Ha nyári éjszakán csillaghullás van, ami elég gyakran előfordul, annyi ember hal meg abban az évben.
A csillagok közül jó: a göncölszekér, a fiastyúk, a három kaszás, a pásztorcsillag. Ők a magyar nép csillagai. - És ugyan ki nem emlékszik a Halley-üstökösre, amely a világháborút megelőzte?
*
APRÓ BABONÁK
Bal lábbal kelni az ágyból, jó fogfájás ellen.
Ha jobb szem viszket, bánat; a bal örömet jelent.
Ha viszket a háta az embernek, verést kap; ugyanazt jelenti a nőknek, ha leoldódik az alsószoknyájuk.
Ha kiömlik a paprika, veszekedés lesz.
Ha kés vagy olló estében megáll a padlóban, váratlan vendég jön.
Gyerekes háznál le kell ülni a vendégnek, mert elviszi az álmot.
Ha a kisgyermeket valaki szemmel megveri, tüzes szenet kell egy pohár vízbe tenni.
Ha a pók este leereszkedik valakire, az szerencsét jelent.
Aki halva látja magát, az mátka lesz.
Terhes asszony ne nézzen be halottasház ablakán, mert néma lesz a gyerek.
Ha esik az eső, és süt a nap, veri az ördög a feleségét.
Nem jó a tehenet vajúdásában nézni, mert elapad a teje.
Az orvosságot nem szabad megköszönni, mert nem használ. Pappal találkozni szerencsétlenség, kéményseprővel szerencse.
Vadásznak, halásznak és kártyásnak nem szabad szerencsét kívánni, mert az ellenkezője teljesül.
Jegyzet
Körülbelül végére értem annak az anyagnak, amely a köznapi babonák könyvéből való.
A felsorolt babonák ártatlan játékok azokhoz a nagy babonaságokhoz mérten, amelyeket minden ember hordoz a legbensejében. Amelyek olyan titokzatosak, hogy róluk soha hangos szóval nem nyilatkozhatunk. A szerelem titkos szertartásait, babonáit, rejtelmeit például nem ölelhette fel ez a könyv, amely az ártatlan emberek szórakozására készült. Pedig vannak csodák, rejtelmek az emberek életében, amelyeket mindennapi józan ésszel nem lehet megmagyarázni. A bűnös szerelemnek oly tartozékai vannak, amelyek legfeljebb az idegorvosok fülének valók. Vannak babonáik a tolvajoknak, a gyilkosoknak, a rablóknak, az országutak bujdosóinak, a betörőknek, a vándorcigányoknak, amelyekről mit sem írhatunk e lapokon. Vannak babonák, amelyek sohasem jutnak a négy falon túl, egyes emberek, emberpárok babonái, amelyekről sohasem beszélnek. Kötéltáncosok, színészek, kardnyelők, vándorlók mind más- és másfajta babonát őrizgetnek szerencséjük megóvására. Babonásak még a hamisjátékosok is, holott értenek a szerencse megjavításához.
Nem lehet a babonát kézlegyintéssel elintézni, nem lehet megvetni. Emberek foglalkoznak vele, tehát emberi. S a legtöbb babonának oly mélységes jelentősége van, hogy szinte az emberi természet gyökereinél kell keresni a magvát.
Kevés volna Magyarország papirosa, ha a szerelmi babonákat kezdenénk felsorolni.
* * * |
AJÁNLOM AZ OLDALT
